Intel
| Intel Corporation | |
 |
|
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC) |
| Alapítva | Mountain View, Kalifornia, USA (1968-07-18)[1] |
| Székhely |  Santa Clara, Kalifornia |
| Vezetők | Paul Otellini, CEO Craig Barrett, Elnök |
| Termékek | Mikroporcesszorok Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videokártyák, Chipkészletek |
| Árbevétel | ▲ 52,7 milliárd dollár (2013) |
| Profit | ▲ 9,6 milliárd dollár (2013) |
| Alkalmazottak száma | 100 100 fő (2011) |
| Tőzsde | NASDAQ |
|
|
|
| Az Intel Corporation weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Intel Corporation témájú médiaállományokat.
|
|
Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket[2]. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Tartalomjegyzék
Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A céget Gordon E. Moore és Robert Noyce alapította 1968-ban.[3][4] Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988–2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Andrew Grove az 1960-as évektől az 1990-es évekig (nyugdíjazásáig) azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen.
A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.
Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).
Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).
Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidia-val is.
Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).
Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.
Az Intel mikroprocesszorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 4004: Az Intel 1971. november 15-én jelentette meg első 4 bites mikroprocesszorát. Ez volt a világon elsőként forgalomba kerülő egycsipes mikroprocesszor. Eredetileg ugyan számológépekhez tervezték, de a 4004-es más alkalmazásokban is megjelent, átvéve az egyszerű logikai csipek helyét.
- 4040: Az Intel 4004 továbbfejlesztése.
- 8008: 1972-ben mutatták be az eredetileg 1201 néven futó processzort, ami a Computer Terminal Corporation megbízásából készült, a Datapoint 2200 nevű programozható terminálhoz. Ez volt az első 8 bites CPU, ami 3300 tranzisztort tartalmazott, melyeknek 0,5–0,8 MHz között volt a működési frekvenciájuk.
- 8080: 1974-ben megjelent 8 bites mikroprocesszor. Sokszor úgy emlegetik, mint az első igazán használható mikroprocesszor. Órajele 2 MHz.
- 8085: 1977 közepén jelent meg a 8085. Az elnevezésben az 5 arra utal, hogy a 8080 által igényelt +12V helyett már csak +5V-ra volt szükség.
- 8086: 1978-ban megjelent 16 bites mikroprocesszora az x86 architektúra első példánya. 20 bites címbusza volt, 1 Mb memória megcímezéséhez. 4,77–10 MHz közötti órajeleken működött.
- 8088: Ez volt az eredeti IBM PC mikroprocesszora, 4,77 MHz órajellel.
- 80186: 1982. Mikrokontroller, a 8086 beágyazott rendszerekbe szánt utódja.
- Intel iAPX 432
- 80286
- 80386
- 80486
- Pentium I
- Pentium Overdrive
- Pentium Pro
- Pentium II
- Pentium II Overdrive
- Celeron
- Pentium III
- Pentium 4
- Pentium M
- Celeron M
- Intel Core
- Intel Pentium Dual-Core
- Itanium
- Xeon
- Pentium D
- Intel Core 2
- Intel Atom
- XScale (StrongARM): Az Intel ARM architektúrájú processzora.
- Intel Core i3
- Intel Core i5
- Intel Core i7
- Intel Core M
Az Intel kiterjesztései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- ↑ Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007. március 8. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
- ↑ Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
- ↑ Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||||||
 |
Ez a számítógépes intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
